2. modul kvíz: A kereskedés ára
Ez a modul beárazott egy széket. Négy terhelés, közülük az az egy, amely a mérrteddel együtt nő, az a hányados, amely még a kereskedés előtt sorba rakja az eszközöket, a négy jogi tárgy, a fedezet, amely nem veszteség, és az az öt szabály, amely alapján valaki más lép a számládon. Hat kérdés, mind a hat számolás. Az utolsó azt az ügyletet veszi elő, amelyet a 10. lecke mínusz 9,29 $-ra árazott, és három éjszaka helyett egy hónapig tartja.
Lefedi: A 10–16. leckék, és az az 50 $-os részvényből 200 darab, 0,60 $-ra tett stoppal, amelyet a 10. lecke kiszámolt, és amelyet ez a kvíz újra kiszámol.
Lent minden kérdés számokat ad a kezedbe, és számot vár vissza. Számold ki mind a 6-ot számológéppel, mielőtt a válaszokhoz görgetsz; minden válasz megmutatja a számolást, így egy rossz eredmény azt is elárulja, melyik lépéshez menj vissza, nem csak azt, hogy tévedtél.
A kérdések
1. Négy terhelés, egy számla
Vegyél 400 darabot egy 25 $-os részvényből, ez egy 10 000 $-os pozíció, a stop 0,40 $-ra. A részvényt két cent szélesen jegyzik. A brókered irányonként fél centet kér részvényenként, 1,00 $-os minimummal. A belépés a jegyzésen túl egy centtel teljesült, a kilépés a jegyzésen. 2:1 fedezettel vetted, tehát ebből 5 000 $ évi 9 százalékon kölcsön, és öt éjszakán át tartottad.
Kérdés. Mennyi a teljes számla, mennyi s, és milyen találati arány kell az ügyletnek pusztán a nullszaldóhoz?
2. Mibe kerül a végigjárás egy vékony papírban
Egy 20 $-os kis kapitalizációjú papírt 19,95-ön vesznek és 20,00-n adnak. A könyvének kínálati oldala:
| Ár | Álló részvény |
|---|---|
| 20,00 | 400 |
| 20,05 | 400 |
| 20,10 | 500 |
Piaci megbízást küldesz 1 200 részvény vételére, a stopod pedig az ár 1 %-ára kerülne.
Kérdés. Mennyi az átlagos teljesülés, mibe kerül a belépés a középárhoz képest, ebből mennyi a végigjárás és nem a spread, és a kockázat mekkora részét költötte el önmagában a belépés?
3. A kettő közül melyikben olcsóbb bent ülni
Két jelölt, hatvan kereskedési napon mérve.
| Eszköz | Ár | Spread | Átlagos napi sáv |
|---|---|---|---|
| X | 80,00 $ | 2 cent | A záróár 1,6 %-a |
| Y | 3,00 $ | 6 cent | A záróár 7,0 %-a |
Kérdés. Mennyi a két súrlódási arány, és hányszoros a különbség köztük?
4. Egy kontraktus, és az elmozdulás, ami véget vet neki
Az S&P 500 5 200-on áll, a Micro E-mini pedig indexpontonként 5 $-t ér. Egy kontraktust tartasz, mögötte 3 250 $ saját tőkével, és 12 pontos stoppal kereskedsz vele.
Kérdés. Mekkora tőkeáttételt viszel, milyen elmozdulás viszi el a teljes letétet, hány indexpont ez, és hányszorosa a kockázatnak az ügylet mögött álló pénz?
5. Az az ár, amelyen valaki más ad el
Veszel egy papírból 30 000 $-ért: 15 000 $-t a saját pénzedből teszel bele, a másik 15 000 $-t kölcsönkéred, ami a legtöbb, amit a nyitási szabály enged. Ingadozó papír, ezért a brókered nem a 25 %-os alsó korláthoz, hanem a saját 40 %-os fenntartási követelményéhez tart téged.
Kérdés. Milyen pozícióértéknél érkezik a felszólítás, ez mekkora esés a 30 000 $-hoz képest, és hány átlagos nap ez a 12. lecke táblázatában szereplő kis papírnál?
6. Ugyanaz az ügylet, egy hónapig tartva
Vissza ahhoz az ügylethez, amelyet a 10. lecke beárazott: 200 darab egy 50 $-os részvényből, a stop 0,60 $-ra, tehát 120 $ kockázat. Spread 2,00 $, jutalék 2,00 $, slippage 2,00 $, és 5 000 $ kölcsön évi 8 százalékon. A 10. lecke három éjszakán át tartotta, a számla 9,29 $ lett. Most tartsd harmincig. Egy szimulátor ezután 80 ilyen ügyletről számol be 57,5 százalékos találati aránnyal, a nyereségek és veszteségek egyaránt egy kockázati egységgel, és 1 440 $ pluszba tesz.
Kérdés. Melyik éjszakán előzi meg a finanszírozás önmagában a másik hármat együttvéve, mennyi a harminc éjszakás számla, milyen nullszaldós találati arányt követel, és mennyit hoznak valójában nettóban a szimulátor 80 ügyletei?
A válaszok
Mindegyik teljesen végig van számolva. Ahol egy szám nem erről az oldalról, hanem egy leckéből jön, a leckét megnevezzük.
1. Négy terhelés, egy számla
A kockáztatott pénz az alábbiak nevezője: 400 × 0,40 $ = 160 $.
| Tétel | Számolás | Költség |
|---|---|---|
| Spread | 0,02 $ × 400, egyszer az oda-vissza útért | 8,00 $ |
| Jutalék | 0,005 $ × 400 irányonként, az 1,00 $-os alsó korlát fölött | 4,00 $ |
| Slippage | 0,01 $ × 400, csak a belépésen | 4,00 $ |
| Finanszírozás | 5 000 $ × 9 % × 5 ÷ 365 | 6,16 $ |
| Összesen | 22,16 $ |
Ekkor s = 22,16 $ ÷ 160 $ = 0,1385, és a 10. lecke megmutatta, hogy a nullszaldós képletet sosem érdekelte, hogy s egy spread: (1 + 0,1385) ÷ 2 = 56,9 %.
A spread 22,16 $-ból 8,00 $, tehát az egyetlen olyan tétel, ami látszik a charton, a számla nagyjából harmada. Az alsó korlát itt nem csinált semmit, mert 400 részvény fél centtel oldalanként 2,00 $. Vidd ugyanezt a díjszabást 100 részvényre, és az 1,00 $-os minimum mindkét oldalon köt, így az oda-vissza út részvényenként egy cent helyett kettőbe kerül. A kisebb számla a duplát fizeti.
Válasz. 22,16 $, s = 13,9 %, és 56,9 %-os nullszaldós találati arány.
2. Mibe kerül a végigjárás egy vékony papírban
A megbízás elvisz 400-at 20,00-n, 400-at 20,05-ön, és a 20,10-en álló 500-ból 400-at.
| Ár | Darabszám | Költség |
|---|---|---|
| 20,00 | 400 | 8000,00 $ |
| 20,05 | 400 | 8020,00 $ |
| 20,10 | 400 | 8040,00 $ |
| Összesen | 1200 | 24 060,00 $ |
Az átlagos teljesülés tehát 24 060 $ ÷ 1 200 = 20,05 $. A középár 19,975 volt, így a belépés 1 200 × 0,075 $ = 90,00 $-ba került.
Bontsd szét úgy, ahogy a 11. lecke bontja. Fél spread 1 200 részvényen 1 200 × 0,025 $ = 30,00 $, és ezt bármekkora méretnél kifizetted volna. A maradék 60,00 $ a végigjárás, és csak azért van, mert 1 200 az előtted álló 400 háromszorosa volt.
Az 1 %-os stop részvényenként 0,20 $, tehát a kockázat 1 200 × 0,20 $ = 240 $. Ebből önmagában a belépés 90 $ ÷ 240 $ = 37,5 %-ot elköltött, jutalék előtt, finanszírozás előtt és a kilépés előtt.
Válasz. Átlagosan 20,05 $, a középárhoz képest 90,00 $, ebből 60,00 $ a végigjárás, és a belépés a kockázat 37,5 %-át elköltötte.
3. A kettő közül melyikben olcsóbb bent ülni
Mindkét mennyiséget bázispontra váltjuk, hogy két, eltérő árú eszköz összehasonlítható legyen. Egy teljes spread az oda-vissza út: fele befelé, fele kifelé.
| Eszköz | Oda-vissza (bp) | Napi sáv (bp) | Súrlódási arány |
|---|---|---|---|
| X | 0,02 $ ÷ 80 $ × 10 000 = 2,5 | 160 | 1,56 % |
| Y | 0,06 $ ÷ 3 $ × 10 000 = 200 | 700 | 28,6 % |
X tehát egy tipikus nap elmozdulásának 1,56 %-át adja oda a részvétel jogáért, Y pedig 28,6 %-ot — ez 18-szoros különbség.
Nézd meg, honnan jön ez a szorzó. Y 4,4-szer akkorát mozdul, mint X — ez az a rész, amit a chart megmutat. Ugyanakkor a saját árához mérve 80-szor annyiba kerül átkelni rajta — ezt viszont egyetlen chart sem mutatja. A második szám a nagyobb, és ez a 12. lecke egésze egy sorban: a sorrend, amit egy chart sugall, visszafelé fut.
Válasz. X-re 1,56 %, Y-ra 28,6 % — 18-szoros különbség.
4. Egy kontraktus, és az elmozdulás, ami véget vet neki
Egy kontraktus 5 200 × 5 $ = 26 000 $-t mozgat, és ez a névérték nem változik a letéteddel. A tőkeáttétel a névérték osztva a mögötte álló saját tőkével: 26 000 $ ÷ 3 250 $ = 8-szoros.
A 14. lecke következménye pontosan adódik, mindenféle becslés nélkül. L tőkeáttételnél egy 1 ÷ L nagyságú ellenirányú elmozdulás a teljes letét, tehát 1 ÷ 8 = 12,5 %, és 5 200 12,5 %-a 650 indexpont.
Most a másik szám. Egy 12 pontos stop pontonként 5 $-ral 12 × 5 $ = 60 $-t kockáztat, tehát az ügylet mögött álló pénz 3 250 $ ÷ 60 $ = 54,2-szerese annak, amit az ügylet valójában kockáztat.
Egyik szám sem árulja el a másikat, és csak az egyik a tiéd. Az elszámolóház úgy állapította meg a fedezetet, hogy a stopodat sosem látta.
Válasz. 8-szoros tőkeáttétel, amelyet egy 12,5 %-os elmozdulás töröl el, ez 650 indexpont, szemben egy 60 $-t kockáztató ügylettel — a letét tehát a kockázat 54,2-szerese.
5. Az az ár, amelyen valaki más ad el
A hitel 15 000 $, és nem esik együtt a pozícióval. A veszteséget csak a saját tőkéd nyeli el, ezért érkezik a küszöb hamarabb, mint amit a követelmény sugall: a felszólítás 15 000 $ ÷ (1 − 0,40) = 25 000 $-nál jön, ahol a megmaradt 10 000 $ saját tőkéd pontosan a pozíció 40 %-a.
30 000 $-ról ez 1 − 25 000 $ ÷ 30 000 $ = 16,7 %-os esés. Figyeld meg, mi nincs benne a számolásban: sem a belépésed, sem az érvelésed, sem a stopod.
A 12. lecke a kis papírnak 500 bázispontos napi sávot adott, tehát 16,7 % annyi, mint 16,7 ÷ 5 = 3,3 átlagos nap. Három szokásos kereskedési nap egy irányban, és a döntés már nem a tiéd — az ő időzítésük, és az a pozíció, amelyiket a legkönnyebb eladni, nem az, amelyiket te választottad volna.
Válasz. 25 000 $, 16,7 %-os esés, azaz 3,3 átlagos nap.
6. Ugyanaz az ügylet, egy hónapig tartva
A négy terhelésből hármat utanként fizetsz, és nem érdekli őket, meddig maradsz: 2,00 $ + 2,00 $ + 2,00 $ = 6,00 $. A negyediket a maradásért fizeted, éjszakánként 5 000 $ × 8 % ÷ 365 = 1,0959 $-ért. A finanszírozás tehát 6,00 $ ÷ 1,0959 $ = 5,5 éjszaka után éri utol a másik hármat, vagyis a hatodik éjszakán lesz a nagyobb az az oszlop, amelyet nem látsz.
Ebből harminc éjszaka 30 × 1,0959 $ = 32,88 $, tehát a számla 6,00 $ + 32,88 $ = 38,88 $.
| Tartva | Finanszírozás | A teljes számla | s | Nullszaldós találati arány |
|---|---|---|---|---|
| Három éjszaka, ahogy a 10. lecke tartotta | 3,29 $ | 9,29 $ | 7,7 % | 53,9 % |
| Harminc éjszaka | 32,88 $ | 38,88 $ | 32,4 % | 66,2 % |
A felállásban semmi nem változott. Az eszköz ugyanaz, a stop ugyanaz, a belépés technikája ekkora tartási időnél kerekítési hiba, és a találati arány, amire az ügyletnek szüksége van, 53,9-ről 66,2 %-ra ment fel — egy döntés miatt, ami türelemnek érződött.
És pontosan ezt tagadta meg a szimulátor. Nyolcvan oda-vissza út 38,88 $-jával 3 110,40 $, tehát az általa jelentett 1 440 $ valójában 1 440 $ − 3 110,40 $ = −1 670,40 $. Az 57,5 % pedig soha nem érte el a 66,2 %-ot, vagyis a stratégia nem valahol a szimulátor és a bróker között hagyta abba a működést. Végig pénzt vesztett.
Válasz. A hatodik éjszaka. 38,88 $ oda-vissza utanként, 66,2 %-os nullszaldós találati arány, és a 80 ügylet nettója −1 670,40 $.
Mit mért ez a kvíz
Hogy tudsz-e számot tenni a székre, mielőtt beleülsz. Ha díjszabást és tartási időt kapsz, számlát állítasz elő; ha könyvet és megbízást, a végigjárást; ha árat és sávot, azt a részt a nap elmozdulásából, amit az eszköz magának vesz; ha hitelt és követelményt, azt az árat, amelyen a döntés már nem a tiéd. Mindegyik szám elérhető volt az ügylet előtt, és mindegyik számolás volt.
Figyeld meg, mit nem tett a modul soha. Egyszer sem mondta meg, mit vegyél. A költség állítja a lécet, átvinni pedig más téma — és épp itt kezdődik a 3. modul: egy tízből hétszer nyerő felállás ügyletenként 0,125 kockázati egységet is veszíthet, míg egy tízből négyszer nyerő 1,40-et hoz. Nem a találati arány a lényeg.
Minden ügylet mínuszban indul
a négy terhelés és a hányados, amelybe belemennek
Lecke elolvasása →Slippage és hatás lakossági méretben
a végigjárás, amelyet a második kérdés beáraz
Lecke elolvasása →Mivel is kellene valójában kereskedned
a súrlódási arány, amelyet a harmadik kérdés kiszámol
Lecke elolvasása →Amit valójában megveszel
a kontraktus, amelynek méretét a negyedik kérdés adja
Lecke elolvasása →Amikor a brókered nélküled cselekszik
a felszólítási ár, amelyet az ötödik kérdés megtalál
Lecke elolvasása →Kizárólag oktatási célra. A kereskedés jelentős veszteségkockázattal jár. Ez nem pénzügyi tanácsadás. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket.